Egy kedves szerzőm írta a Szövegmentor Műhely FB-csoportban, hogy szinopszist írni nehéz, és lehet, hogy – ha nem megy –, akkor el kell engedni az egész könyvet, mert nagy gond lehet vele. Először csak oda írtam a választ, de úgy gondoltam, itt is megírom, mert hasznos lehet másoknak is.
De mi is az a szinopszis? És miért van rá szüksége a kiadónak?
Ha esetleg még nem találkoztál ezzel a kifejezéssel: a szinopszis a mű cselekményének rövid (általában 1–3 oldalas) összefoglalója. (Történelmi regénynél vagy fiktív – sci-fi vagy fantasy – világ esetében teljesen természetes, hogy kicsit hosszabb, hiszen itt a világot, vagy a történelmi kort is be kell mutatni, nem tudsz az olvasók ismereteire építeni.) A kiadók általában a kézirat mellett/előtt bekérik a szinopszist is, mert (az első néhány oldal elolvasása mellett) ez segít dönteni a könyv kiadhatóságáról.
Mire jó még a szinopszis?
Igazából a szinopszis megírása neked, mint írónak is segíthet abban, hogy átlásd a saját történetedet, kiszűrd az esetleges logikai bakikat vagy felesleges cselekményszálakat (ld. később).
Milyen a jó szinopszis? Hogyan tudod megírni?
Láttad már „A Gyűrűk Ura röviden” rajzfilmet? (Mi úgy szoktunk rákeresni a Google-ban, hogy „hülye Gyűrűk Ura”.) Zseniális, GYU-rajongóknak egyenesen kötelező! Ez a kis paródia átvitt értelemben felfogható szinopszisnak is – egy háromórás film összefoglalója három percben úgy, hogy a lényeges momentumok, amelyektől egyedi és felismerhető a történet, megtalálhatók benne.
és a terjedeA valódi szinopszisnak is ez az egyik legfontosabb jellemzője: rövid, tömör, lényegre törő, ugyanakkor kiemeli azt, hogy a műved miben egyedi, mi az, ami megkülönbözteti a többi regénytől.
A szinopszisnak általában az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a főbb szereplők jellemzése és a szereplők közötti konfliktus leírása,
- a történet leírása (kb. 1 oldalban, de ez, amint már fentebb is említettem, függ a műved zsánerétől és a terjedelmétől is),
- a háttérvilág leírása.
Tippek a megíráshoz
A szinopszis megírását alapvetően kétféleképpen közelítheted meg.
Bővítés
Először írj egy vázlatot a művedről, amelyben felsorolod a legfontosabb pontokat:
- ki a főhős,
- mi a célja,
- mi akadályozza meg abban, hogy elérje azt,
- hogyan küzd meg az akadályokkal,
- mi a csattanó/megoldás.
Ezután ezt a vázlatot alakítsd át folyamatos szöveggé, amelyben bemutatod a karaktereket, a konfliktust és a cselekményt. Végül ellenőrizd a szinopszist: nézd meg, hogy van-e benne felesleges információ vagy hiányosság; ellenőrizd a helyesírást és a nyelvhelyességet; olvasd el hangosan vagy kérj meg valakit, hogy olvassa el neked; figyelj arra, hogy érthető-e és érdekes-e; javítsd ki a hibákat vagy változtasd meg azokat a részeket, amelyek nem tetszenek.
Szűkítés
Írd le az egyes fejezetek tartalmát röviden, majd húzd ki belőle a töltelékszavakat, és rövidítsd tovább, egészen addig, amíg bele nem fér az egész történet 1-1,5 oldalba.
Mivel az egyes kiadók elvárásai eltérőek lehetnek, mielőtt kéziratot küldesz valahová, célszerű tájékozódnod (esetleg rákérdezned), hogy milyen formában szeretnék megkapni a szinopszist, és pontosan mi legyen benne. A szinopszis nem fülszöveg! Míg a fülszöveget a reménybeli olvasóknak írod, és a célja az érdeklődés felcsigázása, addig a szinopszis a kiadók munkatársainak készül, és bele kell írnod a karakterek főbb jellemzőit, minden váratlan fordulatot és a végkifejletet is! Ez segít ugyanis a kiadó munkatársainak abban, hogy lássák, mennyire kezeled jól a dramaturgiát, le tudod-e zárni megnyugtatóan a történetet, illetve sorozat esetében van-e részlezárás (ez fontos, mert egy sorozatnál sem lehet egyszerűen csak abbahagyni a történetet), és előkészíted-e a terepet a folytatás számára.
Mit jelezhet, ha nem tudod (jól) megírni a szinopszist?
Térjünk vissza egy kicsit a bevezetésben felvetett problémához: igaz-e az, hogy ha nem megy a szinopszis megírása, vagy nem jó a szinopszis, az annak a jele, hogy magával a regénnyel vannak gondok?
Nos, igen, ez valóban lehet egy jelzés is. De milyen problémát jelez?
Például azt, hogy nem elég koherens, nem „összetartó” a kézirat, szétfutnak a cselekményszálak, így az összefoglalásuk is nehéz.
De jelentheti azt is, hogy írás közben megváltozott az érdeklődésed: már nem arra az ötletre vagy problémára fókuszálsz, ami miatt eredetileg írni kezdted a könyvet, hanem egy másikra. Pl. időközben elkezdett jobban érdekelni egy mellékszereplő sorsa, mint magáé a főszereplőé, vagy (szakkönyv esetén) rájöttél, hogy más úton szeretnél eljutni egy probléma magyarázatához. Így a kézirat fókusza is változik, másról szól az eleje, mint a vége. A szinopszis írása ilyenkor segítség, mert kiderül a turpisság, és lehet javítani a kéziratot.
Aztán ott van még az az eset is, amikor kerek egészet alkot a regény is, a szinopszis is, de a kettőt összehasonlítva kiderül, hogy másról szólnak. Általában a szinopszis tükrözi az eredeti elképzelést, amit az író meg akart írni, a kézirat pedig azt, ami „lett belőle”. Ilyenkor érdemes megnézni, hogy melyik koncepció a jobb: az eredeti vagy a később kialakult. (Általában oka van annak, ha a cselekmény elkanyarodik a tervezettől, érdemes tisztázni és tudatosítani ezt az okot.)
Szóval, szerintem nem feltétlenül jelenti azt a „rossz” szinopszis, hogy a könyved kuka. De mindenképpen érdemes odafigyelni a jelekre, és kibogozni, hogy mi lehet az elcsúszás oka, és hogyan lehet (lehet-e) segíteni rajta.
