KISOKOS

Kérdésed van írással, könyvkiadással vagy éppen webszövegekkel kapcsolatban? Talán itt megtalálod a választ!

Photo by Fabian Grohs on Unsplash

Mi ez a KISOKOS?

A KISOKOS nem jött volna létre, ha nincs az a sok-sok átbeszélgetett és javítással eltöltött óra, amelynek során közösen töprengtünk alkotókkal, szerkesztőkkel, korrektorokkal a jó szöveg tartalmi és formai követelményein, valamint azon, hogyan kerülhetnek a jó írások a nagyközönség elé. Ezúton is köszönöm minden szerzőmnek, barátomnak és vitapartneremnek az inspiráló meglátásokat. Az alábbiakban szeretném megválaszolni a leggyakrabban felmerült kérdéseket. Bár úgy tervezem, hogy a KISOKOS folyamatosan bővülni fog, a témakör elég sokrétű,  így könnyen előfordulhat, hogy marad még kérdésed. Ha így van, ne habozz, vedd fel velem a kapcsolatot! Ha tudok, szívesen segítek!

KIK A KÖNYVKIADÁS LEGFONTOSABB SZEREPLŐI (AZ ÍRÓN KÍVÜL)? MI A FELADATUK?
A lektor

Kiadói lektor: az a szakember, aki a kiadó felkérésére véleményezi a művedet. Szakkönyv esetén lehet egy adott terület szakértője, aki azt vizsgálja, hogy helyesen, az adott szakma terminológiájának megfelelően használod-e a szakkifejezéseket, nincsenek-e tárgyi tévedések stb. Lehet ún. nyelvi lektor is, aki az idegen nyelvből magyarra fordított könyvek esetében ellenőrzi a fordítás pontosságát. A szórakoztató irodalomban pedig az első olyan személy a kiadónál, aki teljes egészében elolvassa és véleményezi a művedet (a szerkesztőkkel, előszűrőkkel ellentétben, akik első körben csak néhány oldalt vizsgálnak), és kiadásra javasolja a könyvet. Vagy nem.

A magánkiadás lektora: Mivel itt a szerző egyben a kiadó is, így a magánkiadásban a lektor szerepe más: szintén véleményezi a művedet, de a véleménye csak javaslat. Munkája sokszor összemosódik (illetve összemossák) a fejlesztő szerkesztő munkájával: nemcsak átfogó elemzést készít a műről, de javítási javaslatokat is megfogalmaz a cselekményvezetést, karaktereket stb. illetően. Lektoráláskor a szakember nem ír bele a műbe, nem javítja a helyesírást, hiszen először a történet dramaturgiáját és logikáját kell rendbe tenni, ami esetleg jelentős átírásokkal járhat együtt.

A szerkesztő

A szerkesztő feladatait két csoportba oszthatjuk. Boldogabb (vagy legalábbis nagyobb olvasói piaccal rendelkező) országokban ezeket a tevékenységeket két külön személy végzi. Írói szempontból azért érdemes külön vizsgálni ezeket a feladatcsoportokat, hogy átfogó képet kapj a szerkesztés folyamatáról, és azért is, mert a céljaidtól, a könyved jellegétől és az írói tapasztalatodtól függően nem biztos, hogy mindkét szolgáltatásra szükséged van.

(Kézirat)fejlesztő szerkesztés

Egyes szerkesztést végző szolgáltatók ezt a lépést nevezik lektorálásnak. Mások a szerkesztés folyamatába értik bele, és olyanok is vannak, akik nem is foglalkoznak vele; ezért, mielőtt egy szerkesztővel megegyezel, fontos és érdemes tisztázni, hogy a szolgáltatásába beleérti-e ezt a tevékenységet.

Tehát: irodalmi műnél a kéziratfejlesztés során a szerkesztő elemzi a cselekményt, logikus-e, hihető-e; értékeli a karaktereket (elég összetett-e a jellemük, van-e karakterfejlődés), vizsgálja a dramaturgiai és az érzelmi ívet (képes-e a mű az érdeklődés fenntartására, jól előkészített-e a szereplők reakciója egyes helyzetekben stb.), a hatalmi viszonyokat (hogy beszél a szereplőd az elnökkel, a férjével/feleségével stb.). A fejlesztő szerkesztővel közös munka során fény derülhet a cselekmény hiányosságaira (ld. plot hole), a világépítés problémáira, vagy éppen felesleges részekre a szövegben. Szakértői könyv esetén a szöveg logikája, a fejezetek/részek egymásra épülése és az olvasói aktivitást ösztönző attitűd kialakítása a fejlesztés legfontosabb szempontjai. A szerkesztőnek mindkét esetben (irodalmi és szakértői könyvnél is) figyelembe kell vennie, milyen célcsoport számára készül a mű. A fejlesztő szerkesztés adott esetben jelentős átírásokat eredményezhet. FONTOS! A fejlesztő szerkesztő minden esetben csak javaslatokat tesz, magyaráz, de átírni az írónak kell, hiszen az alkotás az ő szellemi terméke! Ha a szerkesztő ennyire mélyen belenyúlna a kéziratba, önhatalmúlag fejezeteket írna át, cselekményszálakat pótolna, akkor már társszerzővé lépne elő!

Stilisztikai szerkesztés

Amikor a tartalom már rendben van, akkor lehet elkezdeni a forma alakítását. Előbb felesleges lenne ezzel foglalkozni, hiszen az átírások miatt duplán kellene dolgozni, és ez hiábavaló időtöltés lenne a szerkesztőnek és ablakon kidobott pénz neked. A stilisztikai szerkesztés abban segít, hogy a szöveg ne csak érdekes, hanem magával ragadó is legyen. A szerkesztő ilyenkor ügyel a szöveg ritmusára, kihúzza a magyartalan kifejezéseket, a szóismétléseket, a szövegben található duplikációkat, figyel a párbeszéd és a leíró részek egyensúlyára, rámutat a félreérthető megfogalmazásra, a képzavarokra, a klisékre. 

A korrektor

A korrektor “asztala” a nyelvtan és a helyesírás. A szövegedet az éppen aktuális magyar helyesírási szabályzat alapján javítja. Tartalmi vagy stílushibát nem javíthat, viszont jelzi azokat feléd vagy a szerkesztőd felé. A korrektor és a szerkesztő természetesen lehet egy és ugyanaz a személy is, de a szerkesztést és a korrektúrát ebben az esetben is (minimum) két, külön körben végzi. Ennek részben az az oka, hogy a két tevékenység teljesen eltérő gondolkodásmódot kíván, részben pedig az, hogy felesleges addig korrektúrázni egy szöveget, amíg az el nem nyeri végleges formáját.

Mire figyel a korrektor a helyesíráson kívül?

  • Javítja az elütéseket, a betűhibákat. (Fő ellenségei az értelemzavaró, de amúgy helyes szavak, kifejezések).
  • Egységesíti a könyvben szereplő nevek, szakkifejezések írásmódját.
  • Ellenőrzi az írásjelek (nagykötőjel, gondolatjel, zárójeltípusok) helyes használatát.
  • Kell a vessző vagy nem? A korrektor a központozásra is ügyel.

A grafikus/illusztrátor

Az illusztrátor és a grafikus feladata, hogy a szöveged stílusát, mondanivalóját megfelelő képi megjelenítéssel támogassa. 

A tördelő

A tördelő feladata, hogy a kéziratod végleges formájából esztétikus és könnyen olvasható szöveget állítson elő.

A nyomda

A nyomda a könyved sokszorosítását végzi. A kivitelezés technológiája attól függ, hogy hány példányban szeretnéd megjelentetni a művedet. Az ofszet nyomtatás magasabb példányszám esetén alkalmazható gazdaságosan, míg a digitális nyomtatás alacsony példányszámnál (néhány tíz vagy száz darab) éri meg jobban.

MILYEN SZAKKIFEJEZÉSEKET HASZNÁL A SZERKESZTŐ?
Dialógus

Párbeszéd, kommunikáció, eszmecsere.

Dramaturgia

A figyelem fenntartásának művészete.

Képzavar

A képes kifejezések abban segítenek, hogy a mondanivalódat szemléletesebbé, érzékletesebbé tegyék. A köznyelvi képek egymáshoz hasonló, míg a költői képek egymástól távol álló, ugyanakkor valamilyen szimbolika szerint mégis összetartozó dolgokat, fogalmakat kapcsolnak össze, amivel erős érzelmi hatást válthatnak ki. Képzavar akkor keletkezik, amikor különböző képek összekeverednek, és így a jelentéstartalmuk megváltozik, zavaróvá válik. Pl.: szája ízlése szerint főz, vaj van a füle mögött, elrepül felette az idő vasfoga, stb. A képzavar nem mindig hiba, olykor a nyelvi humor eszköze is lehet!

Logline

A logline a könyv CSELEKMÉNYÉNEK rövid (akár egymondatos) összefoglalója. Egy ütős logline nagyon sokat segíthet neked a könyv cselekményének átgondolásában, és abban is, hogy ne fagyj le, ha egy barátod, ismerősöd rád kérdez, hogy “jó-jó, de miről is írsz?” 

Narratív távolság

Megmutatja, hogy az olvasód mennyire érzi magához közel olvasás közben a karaktereidet.

Plot, plot armor, plot hole, plot twist

Plot: Olyan cselekmény, amelyben az események egymástól függenek és ok-okozati kapcsolatban állnak.

Plot armor: A karaktered nem azért nem hal meg, mert statisztikailag nagy az esélye a túlélésre, vagy mert ez következik logikusan az előzményekből, hanem azért, mert ő a főszereplő, aki nem halhat meg és kész. (Az armor szó angolul páncélt jelent.) Tipikus példája az efféle cselekményvezetésnek a Die Hard-sorozat. Ez nem minden esetben hiba: a Die Hard például akciókomédia, így senki sem várja el, hogy élethű legyen. Éppen ellenkezőleg: azt várják, hogy a hős a golyózápor közepette, a sérülései ellenére kapja el a rosszfiúkat. Ugyanez a felállás azonban egy realista krimiben vagy egy történelmi regényben már sokkal problematikusabb.

Plot hole: “lyuk” a cselekményben, logikai hiányosság, magyarázat nélküli történés.

Plot twist: Ez az a bizonyos “csavar”, amire minden olvasó vágyik: a cselekményben bekövetkező váratlan fordulat.

 

POV

Az angol “point of wiew” kifejezés rövidítése, magyarra fordítva: nézőpont. Irodalmi műnél a narráció nézőpontját értjük alatta.

Premissza

A szó eredeti jelentése: előrebocsátás, előzmény. Az írástechnikában (Egri Lajos nyomán) azt az egyetlen mondatot jelenti, amelyben a könyved  ÜZENETE összefoglalható. 

Stílustörés

A szöveg mondanivalójához és/vagy eredeti stílusához nem illő szavak, szövegrészek megjelenése a műben. A stílustörés nem mindig hiba, olykor a nyelvi humor egyik nagyon erős eszköze!

Szinopszis

A mű cselekményének rövid (1–3 oldalas) összefoglalója. A kiadók általában a kézirat mellett bekérik a szinopszist is, mert (az első néhány oldal elolvasása mellett) ez segít dönteni a könyv kiadhatóságáról. Mivel az egyes kiadók elvárásai eltérőek lehetnek, mielőtt kéziratot küldesz valahová, célszerű tájékozódnod (esetleg rákérdezned), hogy milyen formában szeretnék megkapni a szinopszist, és pontosan mi legyen benne. A szinopszis nem fülszöveg! Míg a fülszöveget a reménybeli olvasóknak írod, és a célja az érdeklődés felcsigázása, addig a szinopszis a kiadók munkatársainak készül, és bele kell írnod a karakterek főbb jellemzőit, minden váratlan fordulatot és a végkifejletet is!

Úgy véled, hiányzik egy fontos kérdésre a válasz?